1956 eszméje örök


Az 1956-os forradalom 60. évfordulójának tiszteletére a Béke-parkban tartottak ünnepi megemlékezést, majd a résztvevők fáklyákkal és zászlókkal a kezükben vonultak át az Árpád téri emlékkiállítás megnyitójára.




Még több képet ide kattintva talál!



Az ünnepségre érkezőket Tatabánya Város Fúvószenekara várta játékával, majd a Silhouette Balett Együttes Desmond Child-Andrea Carlsson-Orbán Tamás: Egy szabad országért című dalára komponált táncetűdjét láthatta a nagyközönség.

Schmidt Csaba polgármester szerint a színpadon megelevenedett érzések, a táncosokból áradó energia, lelkesedés és felszabadultság hűen jellemezte az 1956-os forradalom első napjait. Azt a fiatalos hévet, amellyel 60 évvel ezelőtt, október 23-án az egyetemisták nekivágtak Budapest utcáinak, hogy a megfogalmazott követeléseikért kiálljanak, s elindítsanak egy lavinát a világban.

A felszabadult menethez egy emberként csatlakoztak a fővárosi munkások és értelmiségiek is. A hév azonban nem csak az utca emberét ragadta magával, de a világ számos akkori politikusát, gondolkodóját is.




 

„1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel” – idézte John Fitzgerald Kennedy-t Schmidt Csaba.

- Vajon mi volt az, ami ennyire magával ragadta az akkori kor emberét? – tette fel a kérdést a város vezetője, majd hozzátette: - Ha ezt meg szeretnénk érteni, akkor egy kicsit vissza kell nyúlnunk a múltba, fel kell idéznünk azt, milyen lehetett 1956-ban Magyarországon élni. Pár évvel egy elveszített, pusztító háború után a diktatúra legsötétebb napjai uralkodtak hazánkban. Itt, Tatabányán a politikai foglyok számára készült KÖMI-táborokban éltek azok a rabok, akiket a saját véleményük felvállalása vagy csak a puszta származásuk miatt a rendszer ellenségeinek kiáltottak ki, s kényszerítettek ezért kőkemény munkára. De nem csak az ő számukra volt ez embert próbáló időszak, a rendszer az egyszerű munkásemberek mindennapjait is megnyomorította.

1956-ra a tatabányai munkások is felismerték, hogy a rendszer nem ő értük van, csak kihasználja őket. Pedig lehettek volna a rendszer kegyeltjei, hiszen ha megnézzük a 40-es évek választásait, azt látjuk, hogy a leadott szavazatokkal szinte 90% százalékban a szociáldemokrata és a kommunista pártokat támogatták. 1956 októberében azonban kimondták, ebből többé nem kérnek – hangsúlyozta a polgármester. - Tatabányán is elkezdődtek a tüntetések, utcára vonultak a fiatalok, s megalakították a forradalmi munkástanácsokat. Még a tragikus, nyolc halálos áldozatot követelő baji sortűz után sem lehetett megfélemlíteni őket, továbbra is kiálltak a forradalom eszméi mellett. A munkások hosszú hónapokon keresztül nem vették fel a munkát a bányákban, pedig Kádár János még személyesen is eljött október 30-án győzködni az itt élőket. De a tatabányaiak ebből sem kértek, s komoly fegyveres harcok bontakoztak ki VI-os és VII-es telepen. Az óriási túlerő miatt azonban nem volt kétséges a harcok végkimenetele, végül Tatabányáról több mint 200 embert hurcoltak el.

- A Time magazin 1956-ban rendhagyó módon az év emberének nem egy személyt, hanem a „magyar szabadságharcost” választotta. Mert a magyar forradalmár megmutatta a nagyvilágnak azt, hogy reménytelen helyzetben is lehet győzni. Mert október 23-án győztünk! A magyar forradalom beverte az első szeget abba a koporsóba, amely a 90-es években végül a kommunizmus összeomlásához vezetett, s aminek köszönhetően ma szabadon élhetünk. Kötelességünk tehát őrizni a forradalom lángját, s az eszmét, amelyért harcoltak az őseink, tovább örökíteni a gyermekeink felé – zárta gondolatait Schmidt Csaba.

Tatabánya polgármestere után Honti György, a Jászai Mari Színház, Népház Jászai Mari-díjas színművésze lépett a színpadra, s Vörösmarty Mihály Szózatát szavalta el. Ezután következett a koszorúzás, majd fáklyával és zászlóval a kezükben az Árpád Gimnázium és a Tatabányai Szakképzési Centrum Műszaki Szakgimnáziumának diákjai vezetésével az emlékezők átvonultak a közeli Árpád térre, az 1956-os Emlékkiállítás megnyitójának helyszínére.




A budapesti és tatabányai képekből összeállított szabadtéri tárlat 2016. november 24-ig várja az érdeklődőket.





Tatabánya Pont
Rendezvényszervező és Turisztikai Iroda


Szeretettel várjuk Tatabányán!














Matricagyűjtő játék


2017-ben lesz még lehetőség matricához hozzájutni.
További információ itt is
elérhető lesz a honlapon.




Turul-madár



Figyelem!
Építkezés zajlik a Turul-madár

melletti parkolóban és környékén.
Kérjük,
IDE KATTINTVA
tájékozódjon, mielőtt ellátogat az emlékműhöz.
Az építkezés ideje alatt is látogatható a Turul parkerdő!



Látványterv


 






Jó szerencsét! Emlékév
2016. december 24.-2017. október 8.
KATTINTSON IDE!



 

 



Iratkozz fel az eseményekre!







Vasalt mászóút,

via ferrata Tatabányán

 

 


 

 







 

 


 

Feliratkozás hírlevélre

Email cím:

Agora Nonprofit Kft.-Tatabánya Pont | Telefonszámunk: (+36 34) 688.188 | Közérdekű adatok